fénysugár

 Theodor:

A félelem hatása az életre

(részletek)

,,Minden cselekedetedet vagy a szeretet vagy a félelem vezérel.                                                                                                            Rajtad áll, hogy melyiket választod. ”

                THEODOR

Bevezetés

A címből is kiderül: nehéz témába kezdtünk.  Mindenki érdekelt benne --- nincs emberi élet félelem nélkül. Valamilyen fokon mindenki fél, aki nem a szeretetben él, de senki nem tud tovább félelemben élni, aki észrevette, hogy abban él. Különböző jellegű és erősségű aggodalmak léteznek.  Te hol állsz a skálán saját félelmeiddel,   kedves Olvasó?  Megnyugtatlak, meg tudod változtatni hozzáállásodat, és le tudod győzni a makacs félelmeket. Nem kell hozzá drága ,,elhárító kurzus”, pszichológus, külső segítség.  Minden eszköz a birtokodban van, máris használhatod.  Ehhez próbálok segítséget adni. Csodákat ne várj tőlem, mert a csoda benned van.  Amit mondok, egyszerű és természetes. A kérdés csak az: akarod-e a változást.   

Eredeti küldetésed az, hogy örömöd legyen, boldogan éld az életed, élvezd, amid van, és amit adsz.  Boldogságra születtél. Minden energia és erő abban segít téged, hogy az eredendően neked adott boldogságot tartósan birtokold --- a baj ott kezdődik, hogy ezt valamilyen szinten elfelejtetted. Pedig természetes közeged  a Szeretet, a Fény, amely körülölel. Ha a félelemérzés hatalmába kerít: vastag kőfalat építesz magad köré, elszigeteled magad, beborít a sötétség, összeszűkülsz, megkeményedsz. Az emberek többsége annyira körbeépítette magát, hogy lassan külön kurzusokon kellene oktatni, mit jelent az önzetlen, ,,politikamentes” szeretet. Az sem egyértelmű, ha azt mondom: a szeretet közege olyan, amiben állandó örömöt, boldogságot, megelégedést érzel. Ahány ember, annyiféle boldogság és megelégedés létezik. Nézz körül, ki minek örül, és meg tudod állapítani, kinek milyen fokú a jelenlegi tudása a szeretetről. Hát még ha arról kezdenék beszélni, hogy a szeretet nem is érzés, hanem állapot, akkor még több értetlen arcot látnék. Nehéz arról beszélni, amit mindenki másképpen lát. Inkább abban próbálok segíteni, hogy le tudd bontani a  félelem kőfalait, hogy a sötétségből a fényre kerülhess.

Sokféle alapanyagból lehet falat építeni. Van, aki azt hiszi: sorsát ráerőltették, ezért nehéz helyzete miatt másokat okol. Pedig a sors: következmény --- nem ok, hanem okozat. Ha megelégedett vagy, hamarabb hiszel ebben. Tudom, nehéz helyzetekben az ember nem szívesen gondol arra, hogy egy korábbi, saját maga által meghozott döntés juttatta jelen körülmények közé.

Ne haragudj rám, amiért ezt mondtam.  Tudom, kényelmesebb lenne számodra továbbra is abban a tudatban élni, hogy ,,áldatlan” sorsodat Rád erőszakolták, vagy hogy a körülmények felelősek azért, ha kiút nélküli helyzetbe kerültél.  Nem így van!  A nehéz élet is a Te választásod.  

Ha elfogadnád, hogy az élet mindig olyan helyzetet tár eléd, ami az előzőleg kitűzött céljaid megvalósításához visz közelebb, talán nagyobb bátorsággal  vállalnád a sorsodat. Ez lenne az első lépés a tudatos felelősségvállalás felé.  

Elképzelhető, hogy nincs bátorságod vállalni az élet kihívásait és azok következményeit. Ebben az esetben döntéseidet és cselekvéseidet elodázod. Ilyenkor belső feszültség keletkezik, ami cselekvésre ösztökél. Ha a feszültséget nem tudod  kezelni, könnyen aggódni kezdhetsz. Az is lehetséges, hogy elvárásaiddal szembeállítod a  jövőre vonatkozó elképzeléseidet. A jövő mindig bizonytalan, és ez a bizonytalanság könnyen nyugtalanná tehet. A tartós nyugtalanság félelemmé alakulhat, amiből nagyon nehéz reálisan szemlélni a helyzetet.

A teremtés minden erejével rendelkezel. Elhatározás kérdése, hogy biztonságot vagy félelmet teremtesz magadnak. Amit kigondolsz, amiről beszélsz, amit teszel, az fizikai valósággá válik.  Már a gondolat felmerülése pillanatában megteremted vágyad tárgyát, ami számodra még láthatatlan, azonban már létezik. Ha semmit nem teszel, csak rábízod magad az életre --- a szeretetre ---, olyan út tárul eléd, amelyen  eljuthatsz célodhoz. A létezés alaptörvénye: minden gondolat --- a szeretetteljes éppúgy, mint a félelmekkel teli, (még a viccelődés is) --- teremtő energiája révén érzékelhetővé válik.  Nem mindegy tehát, mire gondolsz, miről beszélsz, mivel foglalkozol.

Tudatos figyelemmel félelmeiden felülkerekedhetsz. Semmi egyebet nem kell tenned, mint tudatosan figyelned a negatív gondolataidat. A gondolatok jönnek-mennek, egyikkel se azonosulj! A gondolat nem Te vagy. Szemléld úgy, mintha az országút széléről figyelnéd az elsuhanó autókat, amelyekkel soha sem azonosítanád magad. Hasonló módon --- kívülről  --- kövesd figyelemmel  a cikázó gondolatatokat. Hagyd őket száguldozni. Ne stoppold le egyiket sem, amely ellenedre van. Ne vedd fel a kapcsolatot a negatív gondolatokkal, mert pusztán a kapcsolatfelvétellel nyomban nagyobb szerephez is juttatod őket, és saját energiáddal táplálod, segíted erősödésüket. Így az eredeti célod  elhomályosodik ---  hiszen ellene dolgozol (ellenteremtesz) ---, és az ellengondolat tárgya felé fog eléd tárulni az út. Azt hiheted, a sors adja a ,,pofonokat”, pedig Te csapkodod magad.

Figyeld magad tudatosan, különben elveszted a kontrollt saját magad felett.  Ne gondolkozz a múltadon. Ne foglalkozz azzal, mit csináltál rosszul. Rossz cselekedet nincs, csak más választás, a tapasztalatszerzésnek más útja létezik.  Nincs elhibázott élet. Csak egyszerű, minősítetlen tett --- választás így vagy úgy ---, és annak következménye létezik.  Utólag ne hibáztasd magad semmiért.  Minden általad elítélt tettből tanultál, gazdagabbá váltál, így a következő pillanatot már érettebben fogadhatod.  Tiszteld magad az elmúlt évekért.  Munkálkodj azon, amit el szeretnél érni, amivé válni szeretnél, koncentrálj a célra.  Figyeld magad. Nem mindegy hogyan állsz hozzá saját terveidhez.

Ha kitűztél egy célt, ne gondold át, milyen negatív ,,mellékhatásokat” rejt.  Csak a tiszta cél lebegjen a szemed előtt. Éld bele magad a kívánt helyzetbe, érezd magad körül a megvalósult terveket, beszélj róla másoknak, viselkedj úgy, mintha máris minden úgy lenne, ahogy eltervezted.  Váljon ez szokásoddá. A Gondolat-Szó-Cselekedet  hármassága olyan hatalmas erőt biztosít számodra, amit nem lehet eltéríteni, legyőzni.  Egy ellensége van:  a félelem.  De figyeld csak meg: a félelmed tárgya is gondolat, szó és cselekedet útján  jön létre. Igaz, ez más gondolat, más szó, más cselekedet. A minősítést, miszerint valami jó vagy rossz neked, Te magad hozod létre pillantnyi értékrended (hit-rendszered) alapján. A Gondolat-Szó-Cselekedet univerzális ereje nem pozitív vagy negatív --- így válogatás nélkül mindent megteremt, amire irányul.  Légy  tudatában ennek! Napi teendők formájában találkozol azokkal a kihívásokkal, feladatokkal, amelyek elvégzésén keresztül eljutsz oda, ahová vágyakozol, vagy azzá válsz, aki szeretnél lenni.

Félelmet akkor érzel, ha nem hiszel önmagadban. Ilyenkor a cél kiszínezésére szánt festékes palettádra felviszed a múlt sikertelenségeinek szürke és fekete árnyalatát.  A múlt azért sikerülhetet szürkére vagy feketére, mert egy korábbi előzmény sötét tónusát használtad. Analizáld saját festési technikádat. Ha a szürke és fekete festék jobban fogy a készletedből, mint a világos színeké, hit-rendszered korrigálásra szorul.  Dobd ki a sötét korongokat és használd a tiszta, világos színeket. Persze, tudom, nem könnyű a válogatás.  

Bizonyára előfordult már az életedben, hogy amikor választhattál volna egy színesebb képet, Te a megszokásaid,  beidegződéseid hatására --- vagy csak kényelemből, esetleg félelemből --- a ború mellett döntöttél.  Ha végignézhetnéd eddigi történeteid filmkockáit, és újból ott lehetnél a döntéseid  pillanataiban, megláthatnád, milyen egyszerűen lehetne egy másik terv szerint cselekedni.  A különbség csupán annyi, hogy ezúttal fel lennél készülve a választásra: tudatos lennél.  Döntő különbség ez. Légy tudatos és  felelősségteljes önmagadhoz.  Légy ott az adott pillanatban, ne a múltban vagy a jövőben kószálj.  Érdekeljen a saját sorsod, vedd  kezedbe az irányítást. Ha tudatosság nélkül cselekszel, csak tengsz-lengsz, hánykolódsz, csakhamar célt tévesztesz.  A tudatosság annyit jelent, hogy teljes lényeddel benne vagy a pillanatban --- nem húz vissza a múlt, nem bódít a jövő.  Úgy vagy képes felelősen meghozni egy döntést, ha tudatod az adott pillanatra koncentrál.

Zavar a felelősség terhe?  Tisztázzuk gyorsan, mit jelent ez.  A helyesen értelmezett felelősség eredendően felszabadít.  Ha a felelősséget nyomasztónak találod, alighanem téves a felfogásod róla.  A felelősség azt jelenti: minden lépést a saját véleményed szerint teszel meg.  Ne befolyásoljanak előítéletek, családi vagy társadalmi szokások, tradíciók.  Az adott pillanatban a tudatos lépés maga a felelősségteljes tett. Csak magadért vagy felelős. Hogyan is vállalhatnád másokért a felelősséget, amikor kiszámíthatatlan, mit cselekszenek. Azzal vállalod a felelőséget  önmagad sorsáért, ha tudatosan lépsz a soron következő pillanatba.  Ez persze hatással van környezetedre is.  Mások sorsa kapcsolódik a Tiédhez, ugyanakkor nem vállalhatod a felelősséget azért, hogy ők tudatosan benne vannak-e saját válaszukban. Ha eddig nem így láttad, akkor hatalmas terheket cipelhettél a válladon.

Mindig a benned rejlő, eddig felhalmozott tapasztalataid szerint döntesz, illetve azok szellemében cselekszel.  Ha eddig nem voltál boldog, valószínűnek tartod, ezek Nálad nem válnak be. Amennyiben volt már részed örömteli percekben, napokban, akkor  alighanem bizonytalanná válsz: aggódsz, mi lesz, ha rosszul választasz. Ha eddig több volt a ,,jó” döntésed, mint a ,,rossz”, akkor nyilván tudod, mitől fosztod meg magad a ,,rossz” út választásával.  Mindenképp aggódni kezdesz, mert úgy hiszed, van veszteni valód.  A régi tapasztalat nem jó tanácsadó. Minden új élménnyel gazdagabbá válsz --- az új pillanatban új önmagad vagy.  Soha ne nézz hátra!

Az is elképzelhető, hogy egy döntés pillanatában megjeleníted magad előtt a jövőt, és gondolatban lejátszod a várt eseményeket.  Ahogy haladsz előre a történetben, egyre szebbnek, hatalmasabbnak, fényesebbnek látod magad.  Minden logikusnak látszik. Vigyázz: lehet, hogy hiúságod rendezi a darabodat!  Egódnak tetszik a színjáték, hiszen mindig a csúcsok felé törekszik, imádja a kihívásokat.  Megerősítve érzed magad, és  belevágsz a történetbe.  Ha félénkebb vagy, elfog a bizonytalanság, végül úrrá lesz rajtad a félelem.  Aggódva, bizonytalankodva, félelemmel nem lehet boldogító döntést hozni.  Mindenképp csalódás vár rád, mert elrugaszkodsz önmagadtól, akár a hiúság, akár a félénkség vezérel.

Millió más variáció is lehetséges, miként reagálsz egy új helyzetre. Egyik választásod sem lesz megnyugtató, ha nem vagy tudatos és felelősségteljes.  A  döntés azonban csak akkor lehet felelősségteljes, ha nem befolyásol sem a múlt, sem a jövő. Csak úgy láthatod meg, hol tartasz a belső fejlődésedben, ha befelé nézel.  Élj tudatosan, és a következő pillanat kihívása többé nem nehézség, probléma, véletlen sorscsapás lesz, hanem a fejlődésed útján lévő, megoldásra váró újabb feladat.

A pillanatok felelősségteljes megoldása tartós boldogsággal jár.  Minden apró momentummal gazdagabb leszel.  Nem mondom, hogy nem lesznek nehézségeid. De ha nem szereted a nehézségeket, azt ajánlom, minden új feladatot oldj meg azonnal. Ha szembe nézel a soron következő feladattal --- nem hátrálsz meg, nem halogatod ---, akkor a legkevesebb erőfeszítéssel végzel vele. Ugyanez a feladat akkor válik bonyolulttá,  látszólag megoldhatatlanná, amikor sokszor átléped, megkerülöd, ,,megúszására” törekszel.  Ne feledd: a soron következő feladat azért kerül az utadba, mert már készen állsz a megoldására --- különben nem került volna még eléd. Mindenki annyi bátorsággal és erővel rendelkezik, amennyire szüksége van az útja bejárásához, és senki sincs magára hagyva.

Nem vagy egyedül. Benned a Mindenség lakozik, nem tudsz elkülönülten, csak önmagadban lenni. A tenger cseppjeinek egységükben van az ereje. Te is a tenger cseppecskéje vagy. Időnként  együtt hullámzol a vízzel,  időnként kicsapódsz a partra. Bárhol állsz is most, ne felejtsd  el, hogy a tengerhez, az Egységhez tartozol, az Egész erejét birtokolod.

Még ma megváltozna a világ, ha ezzel mindenki tisztában lenne. Az emberek többségében azonban  nincs meg a ,,tengertudat”. Az egységből érkezve mindenki emlékszik az összetartozás biztonságának, erejének, szeretetének érzésére. Hatalmas űr tátong a ,,partravetettség”- és a ,,tengerélmény”  között. Ebbe az űrbe észrevétlenül bekerülhet a félelem. Az elkülönülés támadás jelleget ölthet.

A világnak szüksége van Rád. Minden ember más, és ez így van jól. Nincs szükség duplikátumokra.   Ne add fel magad! Járj nyitott szemmel és füllel, vond le saját következtetéseidet.  Alakítsd ki saját életfilozófiádat,  élj aszerint --- egészen addig, míg egy új tapasztalat bírtokodba kerül ---, azután módosítsd. Légy tekintettel arra, hogy a saját kialakított törvényeid hamarosan elavulttá válnak, és szinte minden pillanatban szükségessé válik a törvénymódosítás. A merevség korlátozza, a rugalmasság felszabadítja a szellemet.

Az ember szelleme összetett.  A vágyak sugallják a terveket, amelyeket az egó űz a magaslatok felé, a lélek az örök lét biztonságára vágyik. Szellem és lélek vagy harmóniában él egymással, vagy egyik leigázza a másikat. Amennyiben  békesség honol közöttük, egyensúlyban vagy, ennek látható jele: tested egészséges.  A szellem uralkodik az anyag felett, így előbb a finomabb energiák összhangjára kell törekedni.  Megfoghatatlan, szemmel nem látható mechanizmusok összessége produkálja a megfogható, szemmel látható fizikai formákat.  A tudósok megismerték, hogy az anyag nem más, mint energia-sűrűsödés. Tehát tested is energia. Ami viszont energia, az  éteri szinten is létezik. Ami éteri, az örök. Adj hálát, hogy  örök létben létezel.  Lehet ugyan, hogy  most csak egy kis szeletkéjét fogod fel létezésednek, de egyszer össze fog állni a kép. Sok nehézségen és sok boldog élményen keresztül jutottál idáig. Egyre tudatosabb leszel, ,,nehézségeid”  enyhülni fognak,  dereng a hajnal a látóhatárod szélén. Nemsokára a fényre kerülsz.  

A világ is nagy változás alatt áll:  az emberiség újjászületik.  Mentális síkra terelődik a tudat fejlődése.  Amit Te érzékelsz: szinte minden a mélyponthoz közelít.  De ne feledd, minden nagy változást káosz előz meg. Ne higgy a szemednek.  A megtévesztő képek mögött ott dereng az új élet. A fizikai világ lassan alakul, mert az anyag nehéz. Ami látható, azt előzőleg a láthatatlan szellem hozta létre. Az új forma már éteri szinten elkészült, nemsokára fizikailag is láthatóvá lesz.

Ebben a könyvben a félelmek legyőzéséről beszélünk, azért, hogy utat engedjünk a szeretetnek.  Nem véletlen egybeesés ez.  Az emberiségen eluralkodott a félelem, mert elhatárolta magát a szeretettől.  Nem tart ez így sokáig.  Minden egyes ember, aki legyőzi magában a félelmeit, ráhangolódik a szeretet hullámhosszára, amelyen előbb-utóbb mindenki egymásra talál.  Ennek az egybeolvadásnak a hatalmas energiájával jön létre majd a lelkileg újjászülető emberiség.  Az új élet félelemtől mentes lesz.  Minden egyén szeretetben él majd, mert előző döntésével életeleméül azt választotta.  A hatalmas energia magával emeli azokat is, akik nem azonosulnak a szeretet ideájával,  eleinte nem is érzik jól magukat.  Az új életre az ,,átlátszóság” lesz majd jellemző, vagyis nem lesz értelme a hazugságnak, az intuíció (a megérzőképesség) mindenkinek adottsága lesz, rögtön kiderül majd a félrevezetés.   

A változást a félem nélküli élet utáni vágy, a szeretetért való sóvárgás idézi elő. A félelem valójában elkendőzi valódi önmagad, hiszen az előítéletek, szokások, aggodalmak anyagából varrt sokfajta hímes jelmez alatt cselekszel. Csak a félelem adhatja rád a hiúság, öndicséret, féltékenység, bizalmatlanság, irigység, káröröm, tolakodás, nyüzsgés, harsogás, harácsolás, hazugság, önvédelem, támadó hozzáállás, kivagyiság jelmezét. A jelmez alatt mindig más nevében cselekszel, mássá teremted magad, mint aki valójában vagy. Ha félsz a háborútól, éhezéstől, nincstelenségtől, akkor háborút, éhezést, szegénységet teremtesz. Nézz körül és láthatod, mire vágyik ma a megtévesztő jelmez alá bújt emberiség. Amitől napjainkban tart a világ, az közel kerül hozzá. Ne vedd fel más köpönyegét, hiszen ezzel csak magad elől palástolod magad. Más elöl nem bújkálhasz, ugyanis magadon kívül senki nem ismerhet. Mindenki egyedi és utánozhatatlan --- máshonnan érkezett, máshová tart.

Amikor vállalod az életed felelősségét, nem függsz senkitől és semmitől. Szabadságtudat erősíti a céljaidba vetett hitet. Maga ez a hit pedig átemel a félelmeken. Csakis félelmek nélkül tud érvényesülni valódi önmagad.  Cselekedeteiddel azt a szintet tudod igazolni, amelyen pillanatnyilag állsz, aki éppen most vagy. A következő  pillanat újabb bizonyítéka lesz önmagadnak, a személyiséged fejlődésének. Minden új tudásodnak, bölcsességednek megfelelően újrateremted önmagad. Ez az önmegvalósítás, más szavakkal: az élet értelme és feladata.  Vállald tudatosan önmagad. Így kiiktatod szokásaidból mindazokat a tulajdonságokat, tudattalan beidegződéseket, amelyek valójában nem is részei személyiségednek.  Csak így lehetsz független és szabad.

Elképzeléseid határozzák meg a céljaidat:  aki akarsz lenni, akivé válni szeretnél.  Nem mindegy tehát, hogyan tervezed az életed, mert minden gondolat mágikus erővel bír, és meg akar valósulni.  Sorsoddá kovácsolódik minden elképzelés, akár pozitív, akár negatív. Amikor hited lesz az életben, már nem lesznek negatív céljaid.  Fontos, hogy a sorsod előidéző terveidbe ne keverj sötét árnyalatú elemeket. Árnyképeket a félelmeid hozzák létre.  Te magadtól erre képtelen vagy.

Légy tudatos. Ha tudatos vagy, hited is van.  Hittel erőt és önbizalmat szerzel.  Ha önbizalmad van, állandósul a boldogságod.  Nem mondom, hogy kevesebb lesz a tennivalód, hiszen az állandó fejlődés érdekében, a saját magad által kitűzött céljaid eléréséhez mindennapi munkára lesz szükség. De azt állíthatom, hogy erődet nem forgácsolja szét a félelem. Ha tudatosan élsz, akkor minden pillanatban tisztában vagy azzal, mit gondolsz, miről beszélsz, mit cselekszel. Tudod, hogy az önmegvalósítás érdekében egy előző vágyad állította eléd a soron következő feladatot. Bátran nézz szembe a kihívással, hiszen a Te saját magad által megfogalmazott --- ,,mit szeretnék elérni, kivé akarok válni?” --- célkitűzésedre most kapod meg a megvalósítás lehetőségét. Értelmetlen aggódni amiatt, hogy céljaid megvalósítás alatt állnak.  Ne torpanj meg a vágyaid elérésének pillanatában.  A soron következő tetten múlik, hogy megvalósítsd, vagy egy nagy lépéssel közelebb kerülj az álmodhoz. Lehet, hogy most viszed sikerre saját színdarabodat.  Az első sikeres mű után elégedett leszel, és örömmel írod, rendezed, játszod majd el a többi darabodat is. Ezek a darabok a drámai  elemektől megszabadulva egyre inkább a komédia jegyeit viselik, mivel nem kapnak szerepet benne a cselszövő, hiú, dölyfös, uralkodó karakterek.  Minden sikeres bemutató után új erőre kapsz, szárnyalóbb ötletekkel állsz neki a következő szövegkönyv írásának.

Szeretnék segítséget nyújtani abban, hogy nyitott szemmel járj,  és meglásd mindazokat, amiket a kezdetektől fogva tudsz --- csak esetleg megfeledkeztél róla. Minden erő benned van. Kedves Barátom, fogom a kezed. Elvezetlek Önmagadhoz. Nem tévedhetsz el!

A félelem

Minden szeretetteljes gondolat, szó, tett: Igazság. Minden egyéb: segélykiáltás a szeretetért. Fontos ezt tudni, különösen azért, mert előfordul, hogy nem szeretetteljes viselkedéssel találkozol. A tudatos figyelem, együttérzés, türelem, megértés --- vagyis a szeretet kinyilvánítása --- tehet alkalmassá téged arra, hogy a tudatlanság, ostobaság,  durvaság, nemtörődömség látszata mögött felismerhesd a félelemben élőket és meghallhasd segélykiáltásukat. A segítséget kérőknek semmi másra nincs szükségük, mint szeretetre, ezért minden más adakozás hiábavaló és csalódottságot okoz. Nem áll szándékomban megbántani azokat, akiknek megesik a szívük a világ szegényeinek, elesettjeinek láttán, csak arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a pénz önmagában nem képes megszüntetni az okokat. Amilyen mértékben fokozódik vagy oszlik szét az emberiség félelme, olyan mértékben erősödik vagy halkul el a segélykiáltás, és annak megfelelően szorul háttérbe vagy jut érvényre a Szeretet --- az Igazság --- a Földön. Saját félelmeid leküzdése a Szeretet ügyének felelősségvállalásával egyenlő.

A félelem anatómiája

Gondok csak akkor merülnek fel az ember életében, ha nem ismer valamit.  A feltérképezett terület már nem fehér folt többé.  A mikroszkópok alatti világ már vagy kezelhető, vagy nemsokára az lesz, az újabb ismeret birtokában pedig új irányok, új utak tárulnak fel.  A már megismert dolgok szinte feleslegesnek tűnnek, ugyanakkor nyilvánvaló, hogy az eddig megszerzett tudás alapfeltétele az éppen most zajló kutatásnak.  Az ismeretlenhez való vonzódás a világ fejlődésének mozgatórugója.