fénysugár

Minden ember vágyik a békére a csöndre.  A béke bennünk van.

Sokszor keressük a békét, ami nem kívül, hanem bennünk van.

Ha valami nem úgy sikerül, ahogyan szeretnénk hajlamosak vagyunk kétségbe esni és keresni,ki okozta a káoszt, amiben vagyunk.

A "bűnös" közelebb van, mint gondolnánk. Az életünkben minden miattunk történik. A béke akkor valósul meg, ha tudatosan teszünk érte.

Nekem sem sikerül mindig megőrizni a benne lévő béke érzését. Ha felismerem ezt az állapotot sok minden tehetek.  Mantrázhatom a "BÉKE" szót, ami nagyon gyorsan szokott hatni rám és a környezetemre.

Sokat segít az is, ha kijelentem, hogy "MINDEN RENDBEN VAN".

A legfontosabb a felismerés és a nyugalom. Igyekszem megőrizni a nyugalmamat, de ez nem mindig sikerül még.

Türelmes vagyok magamhoz, mert látom, hogy már sikerül felismerni és pillanatokon belül helyre állítani ezt a belső harmóniát. Megdöbbentő látni, hogy mennyire hat ez a környezetemre.

Milyen gyorsan látszik a változás a körülöttem lévőkben is.

Érdemes figyelni erre, hogy milyen gyorsan teremtődnek meg a gondolataink és hatunk általa a velünk lévő emberekre.

Egy előadáson voltam, egy "szeretet közösségnek"nevezett csoportban.

Az egyik résztvevőből hatalmas feszültség áradt és folyamatosan belekötött az előadóba.
Nagyon érdekelt az előadás témája, az előadó nagyon jó barátnőm volt.

Éreztem, hogy milyen erővel ébred benne is a feszültség.

Szépen csendben elkezdtem ismételgetni magamban a "BÉKE" szót.

Ültem csendben és mondogattam gondolatban.: BÉKE, BÉKE, BÉKE....

Éreztem, láttam, hogyan csökken a rossz érzés és változik át BÉKÉ-vé.

Az előadás végén odajött hozzám a csoport vezetője és azt mondta:

-"Köszönöm kedves! Áldjon meg az Isten téged! Gyere el máskor is hozzánk!- átölelt és éreztem a belőle áradó feltétel nélküli szeretetet.

Semmit nem kell elhinni. Semmi nem kötelező. Ha van kedved és a helyzeted úgy adja próbáld ki!

Érezd meg, milyen az, amikor a benned lévő BÉKE kiárad és áthatja a körülötted élőket! Légy áldott kedves Olvasó!

BÉKE, BÉKE, BÉKE, BÉKE, BÉKE......................................................................