fénysugár

Élt valahol Európában egy asszony és annak született egy kislánya. Ez őt a világ legboldogabb asszonyává tette.
Két évig nem aludt ágyban, csak édesanyja ölében.
Mutatott Édesanyjának egy világot, amiben Angyalok, Tündérek, Koboldok, Egyszarvúak és más lények éltek.
Annyira szerette feltételek nélkül a gyermekét, hogy elfogadta a világot, amelyet mutatott. Tele szeretettel és szépséggel. Látta és élte azt a világot is, amely számára eddig ismeretlen volt. Elfogadta és élvzte minden percet, amit ebben a világban élhetett.
Lassan megmutatta azt a világot amelyben ő élt itt.
Félelemmel, betegségggel, munkával, szabályokkal, kötelességekkel teli világot.
A kislány lassan kezdte elfogadni Édesanyja világát, és nagyon sokat beszélgettek egymás világáról.
Tudod Anya, ha nagy leszek sok szabályt eltörlök a Te világodból és kitörlöm minden szótárból azt a szót, hogy "muszály".
Eltörlöm a betegségeket, a félelmeket.
Óvodás lett és az óvó néni azt mondta a szülőknek, hogy a "hiperaktivitás" szélén áll a gyermek.
Ez a szó ismeretlen volt számukra és el kezdett az anyuka olvasni erről könyveket.
Sokféle megközelítés olvasott és egyre erősebbé vált benne az érzés, hogy mindegyikben vannak igazságok.
Felismerte bennük kislányának viselkedését, de lelke tiltakozott, így inkább önmagára figyelt.
Egyetlen kulcsa van és ez a SZERETET. Minden helyzetben ezzel működött kettőjük kapcsolata.
Az iskolában a tanító néni idegeire ment a kislány állandó nyüzsgése.
Sokat beszélgettek az iskoláról a szabályokról. Mit miért találtak ki a felnőttek az iskolába. Megegyeztek, hogy vannak szabályok amiket helytelenítettek, de elfogadták mindketten, hogy most még így működik az iskolrendszer. Egyre elviselhetőbbé vált az iskola mindkettőjük számára.
Jól tanult, illetve inkább teljesített az iskolában, így a tanító néni is kezdte megkedvelni, áradt közöttük a szeretet, és ez így maradt a további években is a többi tanítóval is.
A szeretetre szeretettel reagálnak a felnőttek.