Nyílt levél a Barátomnak
Először is bocsánatot kérek a levél titok megsértése miatt. Tudom, hogy megbocsátasz nekem.
Köszönöm a tegnap esti beszélgetést!
Nagyon hálás vagyok érte!
Tudom, hogy a hála a legnagyobb fizető eszköz az Univerzumba, ezért külön köszönöm, hogy hálás lehetek Neked!
Elgondolkodtam a beszélgetésünkön. Nagyon jól esik, hogy bízol bennem és segítesz elfogadni, azokat a dolgokat is, amiket én még problémának érzek.
Különösen azt, ahogyan elmagyaráztad, a kétféle tudatosság keveredése nem akkora gond, mint én gondoltam.
Valóban nem múlhat el egy csapásra a neveltetésből és egyéb módon beépült tudás az életünkből. Időre van szükség mindenhez, hiszen ez a tudás is évtizedek alatt rakódott belénk. A tudatosság másik formája is csak lassan válthatja fel az elődjét.
A fejlődés nem verseny és nincsenek helyezettek és díjak sem. Mindenki a saját ütemében halad és ott van a legjobb helyen, ahol éppen tart.
A kulcs az elfogadás és abból nyert erő a tovább lépésünk alapja. Minden értünk és nem ellenünk van. Ha ezt megértjük és elfogadjuk, akkor érezhetünk mély és őszinte hálát, ami beindítja a valódi szeretet megérzésének lehetőségét. Csak akkor kapjuk meg az ebben lévő erőt, ha időt szánunk magunkra és megéljük ezt a csodát.
Köszönöm, hogy a barátom vagy!
Hálásan köszönöm a türelmedet, a bizalmadat, a bölcsességedet, melyet mindig megcsodálok, amióta csak ismerlek.
Kép forrás:
http://szomorufuzike.freeblog.hu/files/A%20bar%C3%A1ts%C3%A1g%20.jpg
sZ.
(sZ., 2010.03.25 14:08)