Tükreink...
Egy társaságban voltam, ahol egy számomra nagyon kedves barátom is jelen volt.
Beszélgettünk, jól éreztük magunkat. Egyszer csak arra leszek figyelmes, hogy egy hölgy beszól a barátomnak.
De ő észre sen veszi. Nekem meg kinyílik a "bicska" a zsebemben.
Alig telik el néhány perc és szinte ugya azt hallom egy másik embertől, hogy beszól a barátomnak.
Rendesen dühös lettem, de nem akartam elrontani a hangulatot, látva, hogy a barátom semmit sem hallott meg az egészből, vidáman társalgott tovább.
Később kettesben meg akartam beszélni vele a történteket, de ő ebből semmit nem vett észre.
Hirtelen jött a felismerés, hogy akkor ez nem róla és a két emberről szól, akik beszóltak neki, hanem rólam.
Igen! Sajnos rá kellett döbbennem, hogy én is beszólok néha megbántva más embereket ezzel.
Ez a két általam nagyra becsült, tisztelt és szeretett ember nekem tartott tükröt akkor és ott.
Minél fájdalmasabb a történet, annál mélyebben van az igazság.
Most mondhatnám azt, hogy igen, ez azért van mert dupla szűz vagyok és ez a jegy a lekritikusabb önmagával és a környezetével.
De akkor kibúvót keresnék rajtam kívüli dologgal magyaráznám meg a szituációt.
A válaszok pedig nem kívül, hanem bennem vannak. Felismertem és figyelek arra, hogy nem bántsak meg másokat.
Tudom, hogy a szavakkal nagyob sebet lehet ejte,mint szikével és, ezek a sebek nagyon nehezen gyógyulnak be. A fizikai bántásnál sokkal erősebbek a lelken okozott sérülések.
Bízom benne, hogy egyre tudatosabb világunkban erre is jobban figyelünk már.
Hálásan köszönöm ennek a két embernek, hogy megmutatta nekem azt, hogy még nagyon oda kell figyelnem a gondolataimra, de még jobban a kimodott szavaimra.
