fénysugár

Egyszer egy Szív megérett,
Egyszer egy Szív megérezte az életet,
Ó te Szív nem tudod mi vár rád,
Ó Odakint van a vad világ.

De a szív nem hallgatott senkire,
A Szív útra kélt a semmibe,
A Szívnek soha félnie nem kellett,
A Szív boldogan élte az életet.
Ó te Szív nem tudod mi vár rád,
Ó Odakint van a vad világ.

Ó de a vad világ kegyetlen,
Ó nem kímél semmit, fékezhetetlen,
Ó te szegény Szív mi lessz így teveled,
Ó te Szív szíved soha nem feled.
Ó te Szív nem tudod mi vár rád,
Ó Odakint van a vad világ.

És a szegény Szív oda lett,
Újra vissza, haza ment,
Ó otthon szeretettel fogadták,
Ó te Szív, összetört a nagyvilág.
Ó te Szív nem tudtad mi vár rád,
Ó idebent melegség ölel át.

Magamhoz szeretettel!