fénysugár

Azt hitted egy új barát,
De csak hitted, nem ver át?
Átver bizony, csak hitted hogy nem,
Egyre csak elmúlik a baráti érzelem.

Szomorú vagy, pedig nem kéne,
Nem vesztettél semmit, csak vége,
Talán vesztettél mégis, reményt,
Hogy egy új barátot lök a sors eléd.

Tévedtél most már rá kellett gyere,
De ez csak a problémádnak egyik fele,
Nem csak egy remény tűnt el a ködbe,
Oda lett egy régi társ, fal veszi már körbe.

Szomorú meleg délután, de már vége,
Újra te lehetsz a szürkeség a sötétbe.
Eltűnt a fény, de nem sokáig tudom,
Fel kel majd a nap, amíg meg nem unom.

Katának szeretettel!