Elengedtem végre kezed
Elengedtem végre a kezed,
Mondván megfoghasd te az enyémet,
Már el is búcsúztam végleg tőled,
Nem vágyom kezemben kezed.
Messzi lettél, bár ezt nem akartam,
Vágyamat azt hittem meg nem kaptam,
Messzi földre menekültem volna előled,
De az élet nem hagyta, Istenem de félek.
Többször jött az érzés, megkereslek,
Nem tettem, nem szegtem meg ígéretet,
És ma már tudom, így volt a legjobb,
Én döntöttem így, életem fennforog.
Bejártam azóta a világot,
Láttam minden szépet jót, virágot,
Gyönyörű szép helyek, kocsik, lányok,
Fejemben már nem jársz, rád nem vágyok.
Újra én vagyok, nem az aki nincsen,
Bolond ábrándokat kergető félisten,
Újra ember lettem, Istennek hála,
Angyalok kísérnek újra a világba.
Dórinak szeretettel!