fénysugár

Én el szeretném mondani Neked,
De nem lehet, nem hagyják az Égiek.
Bátorságomnak változó a léte,
Tudom hamar ránk talál a béke.

Már majdnem megtörtént,
Majdnem elmondtam az imént,
Nem lehetett, az idő közbeszólt,
Talán holnap megnyitja az adót.

Igen, adó lettem, nem is akármilyen.
Hűséges, érzékeny, ahogy kívántad.
Itt a varázslat, de hol a figyelem?
A vevő Te lettél, ezt érzem irántad.

Csodás, nyugodt esték, 
A magány csak úgy tanít.
Még mindig hallom hangjukat,
Még mindig látom, mit mutat.

Gyönyörű napok sorában élek,
A látvány, mi érzést szívembe éget.
A nyoma ott marad, ki nem lehet törölni,
Örök élmény lesz, senki el nem tudja venni.

Minden úgy van, úgy éltük,
Ahogy fent már megterveztük.
A forgatókönyv tökéletes lett,
Itt az idő, éljük hát meg!

Dórinak szeretettel!