fénysugár

Csodákat látni nem is oly gyötrelem,
Lelkeddel látod, bárhol ott terem.
S ha végre megtalálod Tiéd lehet újra,
Csak vedd elő a képet fejedbe bújva.

A csoda nem arra szolgál, hogy legyen,
Energiát ad és teremt a hiány hegyen.
Feltölt, eláraszt és átmos Engem,
Csodában úszni, nincs is szebb Nekem.

Hisz csoda minden, bárhova is nézek,
Mindenfele csodás, gyönyörű képek.
Hisz a csoda Bennem van, azt rakom ki,
Ezt látom meg, ki az, aki ezt érti?

Tükröm-tükröm mond meg Nékem,
Hol a csoda ezen a vidéken?
Azt hiszem most már értem.
Bennem a csoda, meg is élem!

S ha már megéltem a csodát, Rád nézek,
Szerető szemem melegében fürdetlek,
S ahogy egyre jobban és jobban leszünk,
Együtt az égbe emelkedünk!

Piroskának szeretettel!