fénysugár

Minden reggel,
amikor felkelek,
Egyedül sosem,
sosem lehetek.
Hogyan lehetnék,
akkor mire gondolnék?

Mikor a béke
szárnyal az égen,
A szívem kinyílik,
kitárul szépen.
Ha nem így lenne,
helyettem ki élne?

Pedig én élek,
ettől nem félek,
Csodás érzést,
boldogságot adhat,
Ha az Angyalok reggel
rám mosolyognak.

Sosem vagyok egyedül,
Ők mindig velem vannak,
Fogják a kezem,
amikor megingok,
Mindig vigyáznak rám,
Ez nem egy titok.

Körülöttem Angyalok
különböző alakban,
Van, aki énekel, és van, aki
örül, ha meglát a kapuban.
Van, akit nem is látok,
és vannak, akik igaz barátok.

Kértél tőlem néhány sort,
hogy láthasd magad bennem,
De nem tudtam papírra vetni,
nem jött a tökéletes elem.
De most megtaláltam, egy szóban:
Angyal vagy, én így érzem.

Köszönöm nektek Angyalok!
Köszönöm, hogy velem vagytok!
Köszönöm, hogy rám úgy vigyáztok!
Köszönöm, hogy szerethetlek titeket!
Köszönöm, hogy ezt mind együtt élhetjük meg!
Köszönöm, hogy van, mit köszönjek!

az Angyaloknak szeretettel!