fénysugár

Képzeld, egyszer jártam már itt,
Képzeld, Te is voltál már itt,
Talán, együtt voltunk,
Itt is, és azóta lett
Minden más.

És most, újra itt vagy,
Én már, rég itt vagyok,
Egymással, szemben állva,
Várjuk, a nagy találkozást
Valakivel.

Ahogy mereven nézek rád,
Már is látom, a sok kis csodát,
Ami körül vesz és benned él,
Szívedben kél. 

Az a tűz, ami kell, már benned él,
Az a láng, ami jó, sose ki nem ég,
Tudnod kell, ami jó, rossz nem lehet,
Ne fojtsd meg, ezt nem teheted!

Mert, az a tűz, már benned él,
A láng, a jó, sose ki nem ég,
Tudnod kell, a jó, sose rossz,
Ne fojtsd meg, ezt nem teheted!

Itt van már a két tiszta lélek,
A csoda most megtörténhet,
Végre eljött, mire annyit vártunk,
Valóra válik -ó- minden álmunk. 

Az a tűz, ami van, bennünk ég,
Örök láng, ami szól, ez a mindenség,
Ami volt, az most nincs, talán nem is volt,
Tisztán megyünk tovább.

Szeretettel