fénysugár

A Halál időnként meglátogat engem,
Olyankor elviszi valamelyik szerettem.
Beköszön sötét leple alatt az éjnek,
Amikor fiatalok és vének egyformán félnek.

Eljöttél hát megint elragadni valakit,
Mielőtt megtennéd, hadd mondjak még valamit.
Egy utolsó szót súgnék csak bele,
Legújabb barátod remegő fülébe.

Hogy mit súgok?
Az legyen csak a mi titkunk.
Nem kell tudnod mindent.
Nehéz a búcsú.

Miután ezt megteszem, megfogod kezét,
Vezetni kezded, míg világodba belép.
Ott egy más világ vár már rá régen,
Most megnyugszik minden lélek itt szépen.

Csak telnek, múlnak a napok,
A halálra szinte nem is gondolok.
Pedig tudom, egy nap újra meglátogat minket,
Nem várom, hisz olyankor megcsonkítja e képet.