fénysugár

Csendben ültem egy sarokban,
Hallgatóztam,
Váratlan képek jöttek elém,
Csak bámultam.

Egy réten kutyaként szaladtam,
Szabadon játszottam.
Lobogó nyelvem homlokon csapdosott,
Mosolyom jól látszott,

A virágok mind színesek voltak,
Elleptek teljesen,
Csodás illatuk körülvett engem,
Még mindig érzem.

A jó érzés szűnni csak nem akar,
Üldözném, de minek?
Most jövök csak rá, szabad lettem,
Rabláncom leesett.

Most már szabadon játszhatok,
Jó érzés ölel át,
Szabadságom enyém, mindenkié,
Szabad a nagyvilág.

Szabadságomhoz hű maradok,
Mint kutya, barát,
Boldogságom már el nem múlhat,
A fény ölel át!

Magamhoz szeretettel!