fénysugár

Már nem látok pillangókat,
ahogy messze szállnak a réten,
Már nem látom a napsugarat,
világítani az ég színében,
Már nem látom, ahogy a fák
tükröződnek a tó tükrén,
Már nem látlak ragyogni,
a mindennapok élén.

Nem gondoltam volna,
hogy eljutok ide,
Nem gondoltam volna,
hogy elszárad a bibe,
Nem gondoltam volna,
hogy oda lesz a virág,
Nem gondoltam volna,
elengedte rózsa a szirmát.

Tudod, már nem rólad szól,
amikor felkel a nap,
Tudod, már nem neked,
nem neked énekelnek a madarak,
Tudod, elfáradtak a bogarak,
nem porozzák a réti virágot,
Tudod a virág elszárad,
nem szépíti a világot.

Már nem érzem, ahogy
a tenger hangja simogatja fülem,
Már nem érzem, mikor
jön és megy az érzelem,
Már nem érzem, hogyan
és mit kéne érezni,
Már nem érzem, talán
nem is maradt semmi.

Itt az idő, hadd menjen le a nap,
Itt az idő, már pihennek a madarak,
Itt az idő, most csendes éj jön mindenre,
Itt az idő, holnap új élmény jön az életembe.

A holnapnak szeretettel!